A Szentháromság ikonról

A Szentháromság ikonról…

Reznák Judit alábbi cikkének az ad aktualitást, hogy a 10 éve felszentelt templomunk titulusa a Szentháromság, és honlapunk logója az alább ismertetett ikon alapján készült.

Ez az írás csak magáról az ikonról gyűjtött információkat tartalmazza rövidítve.

A teljes cikket itt olvashatják

 

Még igen-igen kezdő katekumen koromban történt, hogy egy nagyon kedves barátomtól (a kezesemtől J) kaptam egy kisméretű, kb. 7 x 10 cm-es fa lapocskára nyomtatott képet. Egy asztal körül ülő három alakot ábrázolt. A kép hátoldalára ez volt írva: „Rubljov: Szentháromság”.

Nem szeretnék senkit megbotránkoztatni, de… én mindjárt tudni véltem: ezt bizony elírták. A Szentháromságot ugyanis ezt megelőzően mindig egy öregember, egy keresztet tartó szakállas férfi és egy galamb együtteseként történő ábrázolásban láttam.

Nem értettem tehát, de arra gondoltam, hogy nem is ez a fontos, hanem az, hogy akitől kaptam, szeretetből adta. Ebben megnyugodtam, majd kiakasztottam a képecskét a falra, a „kincseim” közé.

Ami mellett naponta elmegy az ember, már szinte észre sem veszi. Én sem foglalkoztam tovább vele. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor pár évvel később Szolnokon, az egyházmegyei találkozón megláttam ennek a képnek a színpadi méretűre nagyított mását.

Ekkor kezdett el igazán érdekelni a dolog, ami más szavakkal kifejezve azt jelentette: irány a Google…

A számomra mindaddig ismeretlen orosz festő, Andrej Rubljov életéről valójában csak kevés információt találtam.

1360 körül született Oroszország középső részén, és 1430-ban halt meg. Az a kevés forrás, ami fennmaradt, bölcs, erkölcsös, engedelmes, alázatos és igen tiszteletreméltó embernek mutatja be. Az imádságnak és a festészetnek szentelte életét. Az orosz ortodox egyház 1988-ban emelte szentjei közé, de már jóval ezt megelőzően is szentként tisztelték.

Sokan Tardovszkij méltán világhírű filmjéből ismerik őt.

A Szentháromság ikon

Nem csupán Rubljov egyik leghíresebb műve, de egyben az orosz ikonfestészet és az egyetemes művészet egyik kiemelkedő alkotása is. Radonyezsi Szent Szergiusz (1314-1392) emlékére készült, aki az oroszországi szerze­tesi élet egyik nagy reformátora volt.

„Szentháromság” ikont, az eredeti művet a Tretyakov képtárban őrzik.

Íme, a kép:

imagesA szent életű szerzetes a hagyomány szerint három napig böjtölt és imádkozott mielőtt nekikezdett a munkának, a festés során pedig tanítványaival együtt csak hétköznap dolgozott, míg a vasárnapokat ugyancsak imádságba mélyedve töltötték.

A művész az ikon elkészítésekor azt az ószövetségi történetet jelenítette meg, amikor az Úr három férfi személyében megjelent Ábrahámnak, akiket aztán az ősatya és felesége, Sára vendégül látott: „Az Úr megjelent neki Mamre terebintjénél, amikor a meleg napszakban sátra bejáratánál ült. Fölemelte szemét, és íme három férfi állt előtte.” (Ter 18,1-2)

Rubljov az idézett jelenet felhasználásával a három isteni személyt három angyal képében festette le, körülvéve a történetben szereplő tölgyfával, házzal, sziklával, az asztal közepén látható eukarisztikus kehellyel, részleteiben számtalan szimbólumot használva.

Az ábrázolt személyek:

A három személy mennyei világhoz tartozását egyértelműen kifejezi, hogy szárnyas angyalokként ábrázolja őket. A körkompozíció jelzi, hogy rangban egyenlők ülnek egymás mellett az asztalnál, így demonstrálva a Szentháromság személyeinek egyenlőségét Egy bensőséges, valódi szeretetközösséget látunk: a személyekből árad a figyelem, a szeretet, a béke.

Az angyalok csaknem egyforma arca és alakja is hangsúlyozza a három személy azonos isteni természetét, Az alakok ugyanakkor különböznek is egymástól. A szimbólumok használata egyértelművé teszi, hogy elrendezésük követi a keresztény hitvallás sorrendjét: Atya, Fiú, Szentlélek…

Az első angyalban tehát az Atyát szemlélhetjük, a középső angyalban a Fiút, Jézus Krisztust csodálhatjuk meg.

Üzenetet rejt az asztalka, ami a bizánci liturgia oltárárát jeleníti meg, rajta az eukarisztikus kehellyel. A harmadik angyalban a Szentlélek alakját fedezhetjük fel.

A művészi megvalósítás: A hagyományos bizánci ábrázolásokhoz képest Rubljov alakjai kevésbé merevek, finom vonalvezetésének köszönhetően karcsúak, légies hatásúak. A szentek rideg megjelenítése helyett sokkal inkább valós, olykor akár derűsnek is mondható, emberi mivoltukban ábrázolja azokat. Kompozíciói arányosak, színhasználata kifinomult. Mivel a festőt nem a látás mechanizmusának utánzása motiválta, hanem az ikon „képen túli”, transzcendentális lényegének a kifejezése, Rubljov – hasonlóan más ikonok készítőihez – a fordított perspektívát alkalmazza.

A párhuzamosok nem egy távoli, a kép mélységében lévő iránypontban futnak össze, hanem ellenkezőleg, a kép síkja előtt.

Mi magunk vagyunk a gyújtópontban, és ezáltal nem egyszerűen csak szemlélői vagyunk a jelenetnek, hanem a kép mintegy bevonz bennünket a saját terébe.

Számunkra is ez lehet a Szentháromság ikon központi gondolata és üzenete: a meghívás.

Az asztalnál a három angyal alakjában hárman ülnek: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. De van még egy hely ennél az asztalnál! Az ember helye! A tiéd, az enyém és mindannyiunké…

Meghívásunk van a Szeretet asztalához!

Share