Adventi lelkigyakorlat 2022.12.12-14.
Az idei lelkigyakorlatot három hajnali mise keretében dr. Csiba Tibor isaszegi plébános atya tartotta. Tanításában három lényeges dologra hívta fel a figyelmet, az örömre, a hálára és az időre. Kezdjük az örömmel! Erre buzdít a zsoltár is: „Örüljetek az Úrban szüntelenül! Újra csak azt mondom, örüljetek!” (Fil 4, 4-5) Advent a várakozás öröme, az örömszerzés öröme. Te minek örülsz? Mit vársz? A karácsonyfát, az ajándékokat, a finom ennivalót vagy valami mást? Ezek mind az ünnephez tartoznak, de csak kiegészítők. A gonosz el akarja terelni a figyelmet a lényegről, és a kiegészítőkre koncentrál.
Az Úrban való öröm valami egészen más. Ez az öröm nem azt jelenti, hogy nem érnek fájdalmak, nehézségek, hanem hogy Valaki velünk van az úton.
Te hogyan reagálsz, amikor valaki egy örömhírt oszt meg veled? Boldog, aki együtt tud érezni a másikkal. Boldog, aki meglátja a másikban a jót.
A hála a másik fegyver, amellyel szembenézhetünk a gonosszal. A hála a lélek gyógyszere. Ha megtaláljuk a mindennapokban a szépet, a jót, amiért hálát adhatunk, akár a nehéz helyzetekben is, akkor olyan pozitív erővel vértezed fel magad, amely képes legyőzni az olyan negatív dolgokat, melyek mérgezik a lelked, mint a harag, a meg nem bocsátás, az irigység. Nézd meg, miről beszélsz a másiknak, min van a hangsúly? Panaszkodsz, vagy hálát adsz dolgokért? Próbálj meg az esti lelkiismeretvizsgálatban naponta legalább három dolgot felsorolni, amiért hálát tudsz adni, írd le, és meglátod, gyógyulni fog a lelked és az emberekkel való kapcsolatod is!
Ha az időről beszélünk, tapasztalhatjuk, hogy birtokolni akarjuk az időt, és foggal-körömmel ragaszkodunk hozzá. Már-már annyira, hogy nem mi határozzuk meg az időt, hanem az idő határoz meg minket. Pedig az idő sem a miénk, Isten ajándéka. Vizsgáljuk meg, mik a prioritásaink, hogy mire fordítjuk a legtöbb időt! A kisgyermek, aki kedvenc videó játékával van elfoglalva, könyörög az édesanyjának, hogy „csak még egy kicsit!” Nekünk is megvannak az ilyen kis „játékaink”. Manapság annyira hangsúlyozzuk a minőségi idő fontosságát. Holott nem szabad elhanyagolnunk a mennyiségi időt sem! Ha van egy jó barátod, szeretnél minél több időt a társaságában tölteni. Te, aki reggelente felkelsz korábban, eljössz a hajnali misére, és kiszakítod az időt, hogy az Úrral lehess, odaajándékozod az idődet. Találkozol Vele az Eukarisztiában, a szentségimádásban, a Szentírás olvasása közben. Mondd, valóban örvendezel, hogy Vele lehetsz? Valóban olyan barátod Ő, akivel minél több időt akarsz eltölteni? Mert a mennyiségi idő csak ekkor válik minőségivé.
Adja meg az Úr, hogy ezekkel a lelki kincsekkel felruházva érkezzen meg szívünkbe karácsonykor a világ Megváltója!
Hálásan köszönjük Csiba atyának a szép és mindennapjainkra alkalmazható tanításokat!
A fotó advent negyedik vasárnapjának estéjén készült.
