Boldog Apor Vilmos püspökre emlékezünk

Május 23-án Boldog Apor Vilmos püspökre és vértanúra emlékezünk és kérjük közbenjárását.

Báró Apor Vilmos 1892. február 29-én született Segesváron székely főnemesi családban. 1915-ben szentelték pappá. Gyulán káplán volt, majd katonalelkész egy kórházvonaton. 1918-tól plébános lett Gyulán. Különösen foglalkoztatták a szociális problémák, fölkarolta a munkásifjúságot.
1941. március 2-án foglalta el a győri püspöki széket. „A kereszt erősíti a gyengét, szelídíti az erőset.” – ez volt a püspöki jelmondata. Első körlevelében felvázolta lelkipásztori programját: „A lelkekért való munka, a lelkek iránt való szeretet és lángolás, az a vágy, hogy »mindenkinek mindene« legyen, teszi a papi életet széppé és minden áldozatra képessé.”
Bátran szembeszállt az erőszakos törekvésekkel, mindent elkövetett az üldözöttekért. Vértanúhalálát is ez okozta, 1945. április 2-án, a város elfoglalása után a püspökvárba menekült asszonyok és leányok védelmére kelt. Egy szovjet katona előbb a mennyezetbe lőtt – a négy golyó helye most is látható a múzeummá alakított pincében –, majd háromszor rálőtt a püspökre. Egy asszony, meglátva vérző homlokát, felkiáltott: „Püspök atyánk, ezt értünk tette!”
Apor Vilmos halkan, mosolyogva felelt: „Szívesen, nagyon szívesen!”
A sebesült főpásztort az ostromlott városon keresztül kórházba szállították, ahol petróleumlámpa fényénél műtötték meg. Apor Vilmos hálát adott Istennek, hogy „ilyen nagypénteket adott” neki, és szenvedései alatt papjaiért, híveiért és hazánkért imádkozott, és megbocsátott támadóinak. Április 2-án, húsvéthétfőn hajnalban halt meg.
Testét ideiglenesen a kármelita templom kriptájába temették. Újratemetésére csak 1986. május 23-án kerülhetett sor, azóta a győri bazilika Héderváry-kápolnájában nyugszik. II. János Pál pápa avatta boldoggá 1997. november 9-én.

Istenünk! Te Boldog Vilmos püspöknek megadtad, hogy életét feláldozza juhaiért. Közbenjárására add meg nekünk, hogy akaratodban helytálljunk, és testvéreink üdvösségén fáradozzunk. Ámen