Március 11-én az egészségügyi vészhelyzetre tekintettel Ferenc pápa Szűz Máriára, az üdvösség és remény jelére bízta Róma városát, Olaszországot és az egész világot, ahogyan XII. Piusz pápa is tette 1944. június 11-én a Szent Ignác-templomban a náci csapatok visszavonulása idején.

A Szentatya videoüzenetben elmondott imájának fordítását az alábbiakban közöljük:

Ó, Mária, te mindig az üdvösség és a remény jeleként ragyogsz utunkon.

Rád bízzuk magunkat, betegek Egészsége, aki hitedben szilárdan kitartva a kereszt alatt osztoztál Jézus fájdalmában.

Római nép Üdvössége, te tudod, mire van szükségünk, és biztosak vagyunk, hogy gondoskodni fogsz arról, hogy mint a galileai Kánában visszatérhessen az öröm és az ünneplés a mostani megpróbáltatások után.

Isteni Szeretet anyja, segíts, hogy felismerjük és elfogadjuk az Atya akaratát, és megtegyük, amit Jézus mond majd nekünk, aki magára vette szenvedéseinket és fájdalmunkat, hogy a kereszt által elvezessen bennünket a feltámadás örömére. Ámen.

Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, ó, dicsőséges és áldott Szűz!

*

Mindenható Urunk, atyáink Istene!

Hálát adunk neked a világért, amelyben lehetővé tetted az emberiség életét. Hálát adunk a teremtés egész gazdagságáért és csodálatos törvényszerűségeiért. Hálát adunk azért, hogy minden pusztító erő ellenére megmaradtunk, és képesek vagyunk arra, hogy világunkról és önmagunkról új és új felismerésekre jussunk.

Köszönjük, hogy egyénileg és közösségben is harcolhatunk megmaradásunkért és azért, hogy életünk egyre szebb és tartalmasabb legyen. De mindennél inkább köszönjük neked, hogy örök életre hívtál meg minket, és Krisztus Urunk megváltó halála és feltámadása által utat nyitottál nekünk az örök boldogságra.

Amikor olyan természeti csapások érnek minket, amelyek ellen a magunk erejéből teljesen biztos védelmet még nem találunk, átéljük, hogy végül is mindig a te kezedben van az életünk.

Alázattal kérünk, segítsd a tudomány embereit, hogy mielőbb megtalálják a mostani járvány ellenszerét! Adj a társadalmak vezetőinek éleslátást, hogy megfelelő intézkedésekkel gátat szabjanak a fertőzés terjedésének, segítsék a betegség megelőzését, leküzdését és a hatékony eszközök eljutását a rászorulókhoz. Adj irgalmat és örök nyugodalmat a betegségben elhunytaknak, adj a betegeknek gyógyulást, az orvosoknak és az egészségügy munkatársainak erőt és áldást bátor helytállásukhoz. Erősítsd bennünk a hitet, a bizalmat és a segítő szeretetet, hogy megadhassunk minden lelki és testi segítséget beteg embertársainknak és a gyászoló vagy aggódó hozzátartozóknak. Add, hogy felelős viselkedésünkkel mi is hozzájáruljunk a betegség terjedésének elkerüléséhez.

Bocsásd meg, Urunk, minden bűnünket, amit gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással elkövettünk!

Szentháromság, Egy Isten, irgalmazz nekünk!

Boldogságos Szűz Mária, Betegek Gyógyítója, könyörögj értünk!

Ámen.

Az MKPK közleménye

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a rájuk bízottakért érzett felelősségtől vezérelve a koronavírus járvány Magyarországon való megjelenése miatt meghirdetett veszélyhelyzetben, visszavonásig a következő rendelkezéseket lépteti életbe. hacsak az illetékes megyéspüspök másként nem rendelkezik:

1. A templomok mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat nem zárjuk be. Mégis felelősen és körültekintően kell eljárni, ezért a nyilvános liturgia 2020. március 22., Nagyböjt 4. vasárnapjától a templomokban szünetel. Egyetlen kivétel a temetés, amelyet egyszerű formában, röviden kell megtartani.

2. A paptestvéreket kérjük, hogy továbbra is tartsanak templomainkban vagy megfelelő kápolnában szentmiséket, tanúságot téve arról, amit a Katolikus Egyház Katekizmusa is tanít, hogy az Eucharisztia az Egyház életének középpontja (KEK 1343.). A már felvett miseszándékok így, sine populo módon engedélyezetten elvégezhetők vagy az Egyházi Törvénykönyv rendelkezése értelmében áthelyezhetők (CIC 1309. k.). A híveket pedig arra bátorítjuk, hogy otthonról kapcsolódjanak be a szent cselekménybe, ezzel is kifejezve, hogy minden szentmisében az egész Egyház egyesül Krisztus áldozatával (KEK 1369.).

3. Az Egyházi Törvénykönyv előírásai szerint a megyéspüspök, ha úgy ítéli meg, felmentést adhat a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól (CIC 87. k. 1. §., 1245. k.). Ezt a felmentést – a fertőzés elkerülése céljából – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ordináriusai megadják.

4. A jelenlegi kivételes helyzetben is érvényesek a Katekizmusban (KEK 2183.) és az Egyházi Törvénykönyvben (CIC 1248. k. 2. §) található előírások, amelyek szerint, ha valaki számára súlyos okból lehetetlenné válik az eucharisztikus ünneplésben való részvétel, igen ajánlatos, hogy helyette töltsön kellő időt imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével vagy más imával – egyénileg vagy a családban. Több helyen van online miseközvetítés. A közszolgálati televízió vasárnap és ünnepnapokon szentmisét közvetít azért, hogy megerősítést, vigasztalást és bátorítást nyerjenek azok, akik most nem tudnak részt venni vasárnapi szentmisén. A közvetítések rendjéről felületeinken tájékoztatást adunk.

5. A betegellátás és a gyóntatás és a rendkívüli áldoztatás tekintetében is mindenben kövessük az állami járványügyi előírásokat. A rendkívüli helyzetre való tekintettel – szintén visszavonásig, azonnali hatállyal – lehetővé tesszük az általános feloldozás megadását (CIC 961–963. k.).

6. Oktatási, szociális és egészségügyi intézményeinkben mindenben kövessük az állami előírásokat. A hatóságokkal mindenben működjünk együtt és legyünk figyelemmel az általuk adott általános irányelvekre.

7. A plébániai és a szerzetesközösségeket arra bátorítjuk, hogy – a járványügyi hatóságok előírásainak megtartása mellett – szervezzék meg a folyamatos imát a járvány érintettjeiért.

Jelen rendelkezés Magyarország latin szertartású egyházmegyéire érvényes.

A járvány időszaka rámutat törékenységünkre és arra, hogy a saját és mások életére vigyáznunk kell. Imáinkkal és példánkkal erősítsük a bizalmat Istenben és egymásban. Gyakoroljuk a nagylelkűség erényét, és ebben a helyzetben különösen is figyeljünk egymásra, főleg beteg és idős embertársainkra. Idős paptestvéreinket tisztelettel kérjük, hogy ebben a helyzetben különösen vigyázzanak egészségükre.

Budapest, 2020. március 17.

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Liturgikus melléklet

https://katolikus.hu/media/Szentsegek_kiszolgaltatasa_jarvanyveszely_idejen_A4-1558.pdf

 

„Mindazt, amit szeretnétek, hogy megtegyenek nektek az emberek, tegyétek meg ti is nekik.
Mert ez a törvény és a próféták.” (Mt 7,12)

Hányszor megesett, hogy az életünk fontos döntései során biztos iránytűt kerestünk, hogy hozzá igazodva megtaláljuk a helyes utat. Keresztények lévén feltettük a kérdést, hogy mi az evangélium lényege, a kulcs Isten szívéhez, hogy itt és most a gyermekeiként éljünk?
És íme, itt van Jézusnak ez az igéje, éppen a mi esetünkre, világos és azonnal érthető, élhető felszólítás. Máté evangéliumából származik, Jézus nagy beszédében, a hegyi beszédben hangzik el, melyben Jézus elmondja, hogyan éljünk minden ízében keresztény életet. Ő maga ebben a tömör megállapításban foglalja össze egész üzenetét. Manapság, amikor mély és jelentőségteljes, ám rövid és találó üzenetekre vágyunk, fogadhatnánk úgy ezt az igét, mint egy értékes tweet üzenetet, amelyet érdemes pillanatról pillanatra észben tartanunk.

„Mindazt, amit szeretnétek, hogy megtegyenek nektek az emberek, tegyétek meg ti is nekik.
Mert ez a törvény és a próféták.”

Jézus arra hív, hogy bújjunk a másik ember bőrébe, hogy jobban megértsük, mit tehetünk érte. Ő is ezt tette, amikor irántunk való szeretetből hozzánk hasonló emberi testet öltött.
Tegyük fel a kérdést, hogy mit is várunk mi a szüleinktől, a gyerekeinktől, a kollégáktól, a kormányon lévő felelősöktől és a lelki vezetőktől: megértést, meghallgatást, befogadást, anyagi támogatást a szükségünkben, de őszinteséget, megbocsátást, bátorítást, türelmet, tanácsot, útmutatást és felvilágosítást is… Jézus számára a törvény beteljesítését és a lelki élet teljes gazdagságát az említett belső magatartás és a belőle fakadó konkrét tettek jelentik. Ez az „aranyszabály” egyetemes tanítás, mely megtalálható az emberiség fejlődése során kifejlődött különböző vallásokban, kultúrákban és hagyományokban[1]. Ez az alapja minden hiteles emberi értéknek, amelyek a szolidáris és igazságos emberi kapcsolatok által a békés együttélés építőkövei lehetnek.

„Mindazt, amit szeretnétek, hogy megtegyenek nektek az emberek, tegyétek meg ti is nekik.
Mert ez a törvény és a próféták.”

Ez az ige arra hív, hogy legyünk találékonyak és nagylelkűek, kezdeményező jóakarattal forduljunk mindenki felé, verjünk hidat azok felé, akikkel nem vagyunk barátságban, ahogy Jézus mondta és tette. Ehhez tudni kell kilépni önmagunkból, hogy hiteles tanúságot tegyünk a hitünkről.
Chiara Lubich így bátorít: „Próbáljuk meg! Ha így élünk meg egy napot, az egy egész élettel felér. […] Soha nem tapasztalt öröm fog elárasztani. […] Isten velünk lesz, mert ő ott van, ahol szeretnek. […] Néha esetleg lassabban haladunk, kísértés ér, hogy elbátortalanodjunk és abbahagyjuk. […] De ne tegyük! Bátorság! Isten megadja hozzá a kegyelmet. Kezdjünk mindig újra! Ha kitartunk, meg fogjuk látni, hogy a világ megváltozik körülöttünk. Látni fogjuk, hogy az evangélium lenyűgöző életet fakaszt, fényt gyújt a világban, ízt ad a létünknek, és magában hordozza minden probléma megoldását. És nem lesz nyugtunk, amíg el nem mondjuk másoknak is rendkívüli tapasztalatunkat: barátainknak, akik megértenek, a rokonainknak, bárkinek, akiről ezt úgy érezzük. És újraszületik a remény.” [2]

„Mindazt, amit szeretnétek, hogy megtegyenek nektek az emberek, tegyétek meg ti is nekik.
Mert ez a törvény és a próféták.”

Ramiro már nagyon régen ott dolgozik a munkahelyén. Megtudja, hogy új kollégák érkeznek. Fölteszi magának a kérdést: „Ha először lépnék be ebbe az irodába, vajon mit szeretnék itt találni? Mitől érezném jól magamat?” És nekilát helyet csinálni, a többi kollégájával együtt új íróasztalokat keres. Barátságos munkahelyeket rendeznek be, az új kollégák pedig derűs légkört és nagyobb összefogást találnak.

Letizia Magri

[1] Néhány példa: „Ami neked gyűlöletes, ne tedd embertársadnak. Ezen alapul a Tóra, a többi csak kommentár.” (Zsidóság); „Egyikőtök sem hisz igazán, amíg nem azt kívánja a testvérének, amit magának is.” (Iszlám); „Ne bánts másokat olyasmivel, ami téged is bántana.” (Buddhizmus). Vö. hu.wikipedia.org/wiki/Aranyszabály
[2] C. Lubich, Az élet igéje 1978. április

Február 26-án, Hamvazószerdán megkezdődik a húsvéti készület ideje, a nagyböjt. Szeretettel ajánljuk erre az időszakra a nagyböjti lelki programot.

húsvéti készület

 

Alacoque Szent Margitnak a XVII. században Jézus 12 ígéretet tett. A nagykilenceddel kapcsolatos ígéret így szól: „Szívem határtalan irgalmasságában megígérem neked, hogy Szívem mindenható szeretete megadja a végső bűnbánat kegyelmét mindazoknak, akik kilenc egymás utáni hónap első péntekjén megáldoznak. Nem halnak meg kegyelem nélkül, se a nekik szükséges szentségek vétele nélkül. Isteni Szívem biztos menedékük lesz az utolsó pillanatban”. Mit kell hát tenni? Kilenc egymás utáni első pénteken megáldozni.

Mit jelent az, hogy Jézus Szíve „biztos menedékük lesz az utolsó pillanatban”? Aki elvégezte a nagykilencedet, megkapja a végső tökéletes bánat kegyelmét, ha másként nem megy, akkor az Úr gondoskodik arról, hogy a szükséges szentségekhez eljusson, tehát megkapja a feloldozást, a szent útravalót, a betegek kenetét. Ez az Úr Jézus legnagyobb biztatása, ami egy ember számára létezhet, hiszen az üdvösségünknél nincs fontosabb!”

Az elsőpéntek megtartásának hagyományos formája a minden hónap első péntekén való szentáldozás, és ha szükséges, akkor szentgyónás elvégzése. Jézus 12 ígérete azok javára, akik hittel szeretik, tisztelik és szolgálják az Ő isteni Szívét.

  1. Megadom nekik az állapotukhoz szükséges kegyelmeket.
  2. Családjaiknak megadom a békét.
  3. Minden bánatukban megvigasztalom őket.
  4. Életükben és különösen haláluk óráján biztos menedékük leszek.
  5. Minden vállalkozásukat megáldom.
  6. A bűnösök szívemben megtalálják az irgalom forrását és vég nélküli tengerét.
  7. A lanyha lelkek buzgókká lesznek.
  8. A buzgó lelkek nagy tökéletességre jutnak.
  9. Megáldom a házakat, ahol Szívem képét kifüggesztik.

10.Azoknak, akik a lelkek megmentésén dolgoznak, olyan erőt adok, hogy még a legmegrögzöttebb bűnösöket is megtérítik.

11.Azok neveit, akik ezt az ájtatosságot terjesztik, szívembe írom, és onnan soha ki nem törlöm.

12.Mindazok, akik kilenc egymás utáni hónap első péntekjén megáldoznak, azok nem halnak meg kegyelem nélkül, se a nekik szükséges szentségek vétele nélkül. Isteni Szívem biztos menedékük lesz az utolsó pillanatban”.

2020 januárjától 9 elsőpéntek van a szeptemberi kongresszusig. Arra hívjuk minden katolikus testvérünket, hogy végezzük el együtt a nagykilencedet, ezzel is felemelve szívünket és nemzetünket az Úrhoz.

Egyházközségünk új közösséggel bővült 2019. június 14-én, amikor 22 fővel megalakult a világ 62 országában jelen lévő katolikus mozgalomnak a részeként a  Gödöllői Kolping Család.

A Kolping-mozgalom egyik legfontosabb feladata, hogy tagjaival egyre mélyebben megismertesse a keresztény értékeket, és ezáltal tettekre serkentse őket. Ebben alapvető útmutatás Kolping Adolf életpéldája és műve, valamint a katolikus társadalmi tanítás. A Kolping-családok nyitottak mindazok felé, akik hitük szerint kívánnak élni, s e hitből indíttatva részt kívánnak vállalni az időszerű társadalmi problémák megoldásában, a jövő alakításában.

Kolping Adolf mint kölni egyházmegyés katolikus pap 1849-ben indította el mozgalmát. Célja elkötelezett keresztények nevelése volt, akik képesek felelősen helytállni a családi életükben, a hivatásukban és a társadalomban. Meg volt győződve arról, hogy a társadalmi bajokat csak a keresztény elvekhez való visszatérés által lehet enyhíteni és megoldani. Szándéka szerint a kereszténységet életszerűen és bátran bele kell vinni a gyakorlati életbe.

A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, a világon több, mint 8000 család működik. Az egyes Kolping-családok plébániákon szerveződnek annak érdekében, hogy a társadalomban tapasztalt problémákra helyi szinten megoldást adjanak.

Az egyes családokat Magyarországon a Magyar Kolping Szövetség fogja össze. A Kolping családok 2017 óta kizárólag egyházi jogi személy státuszban működhetnek, ezért a korábban Gödöllőn működő Gödöllői Kolping Család Egyesületnek, mint civil egyesületnek a munkája más formában, és névvel működik tovább.

A Gödöllői Kolping Család célul tűzte ki Kolping atya tanításának megfelelően a felelős keresztény fiatalok képzését, számukra programok szervezését és a családok szerepének megerősítését.

A Kolping Család programjairól a facebookon és a hirdetőtáblán lehet majd tájékozódni. További elérhetőség: godollo.kolping@gmail.com.

Ferenc pápa 2019. július 12-én Marton Zsoltot, a Központi Papnevelő Intézet rektorát váci megyéspüspökké nevezte ki. Kérjük Isten áldását életére, hogy szolgálatát a Szentlélek vezetésével végezze.

http://vaciegyhazmegye.hu/hirek/3251/MARTON-ZSOLT-REKTORT-VACI-PUSPOKKE-NEVEZTE-KI-FERENC-PAPA.html

img

Mennyei Atyánk,

minden élet forrása!

Küldd el Szentlelkedet,

hogy az önmagát értünk feláldozó

és az Oltáriszentségben velünk levő Krisztust

felismerjük és egyre jobban szeressük!

Ő Urunk és Mesterünk,

barátunk és táplálékunk,

orvosunk és békességünk.

Adj bátorságot,

hogy az ő erejét és örömét

elvigyük minden emberhez!

Add, hogy a készület ideje

és az Eucharisztikus Kongresszus ünneplése

egész hívő közösségünk,

fővárosunk, népünk,

Európa és a világ

lelki megújulására szolgáljon!

Amen.