Családtábor Balatonlelle 2017. augusztus 3-tól 7-ig

Ismét eltelt két év, és végre újra mehettünk családtáborba! Az idén száznyolcvanan nyaraltunk együtt Balatonlellén, ebből nyolcvan gyerek volt. A programok jelentős részét a balatoni fürdés tette ki, hiszen a 40 fokos hőségben ez volt a legésszerűbb elfoglaltság. A nagyobb fiúk közt nagy harcok folytak a gumimatracokért, a kicsik a szüleikkel vagy a nagyszülőkkel lubickoltak vagy csónakáztak a 28 fokos vízben. Ismét sok sportesemény várta a vállalkozó kedvűeket. A legfrissebbek már kora reggel kint voltak a focipályán, de lehetett pingpongozni és röplabdázni is. A legnagyobb sikere az idén is a vízi sorversenynek volt. Tizenketten voltunk egy csapatban, vegyesen, felnőttek és gyerekek. Különféle feladatokat kaptunk. Az utolsó versenyszám az volt, hogy kis műanyag poharakkal kellett vödrökbe kimernünk a Balatont. Nem könnyű a vízben mozogni, nekem majd kiugrott a szívem! A Balaton megmutatta sokféle arcát. Az utolsó este óriási széllel elért minket a vihar. Sajnos az erős szél elfújta a betervezett tábortűznek még a gondolatát is. De sebaj! Volt helyette vidám beszélgetés, társasjátékozás, kirakózás, filmnézés, fórum, ismerkedési est, a gyerekeknek gyurmázás, zenebölcsi. Mindezek nagyon jó hangulatban teltek, igazi családként éltük meg, ahol nemcsak együtt szórakoztunk, hanem megosztottuk egymás között a feladatokat is, pl. a takarítást. Volt szeretet faliújság is, mely a tábor végére megtelt hálaadó szavakkal. A büfé bizonyult a legfőbb találkozóhelynek. Ott kezdtük a napot a kávéval, és este ott fejeztük be a „tízóraival”, zsíros kenyérrel, hagymával, paprikával, paradicsommal pótolhattuk a hiányzó kalóriákat. Hálásak vagyunk a büfések áldozatos munkájáért, nagy ajándék volt, közösségformáló! Külön hála Monori Áginak, aki még asztalhoz is hozta az italokat és a rágcsálnivalót.

A gyerekeket minden nap különféle kézműves foglalkozással leptük meg. Gizus vezetésével lehetett kishajót, babát, fagolyókból láncot, fűfejet, szélforgót, tojástartóból katicabogarat készíteni. Esténként volt bábozás, ill. a gyerekek mesét adtak elő a felnőtteknek. Igazi színészi alakításokat láthattunk!

Három nap Janó atya, két nap Zoli atya volt a pásztorunk, így minden nap szentmisén vehettünk részt, ahol gitáros zenekar szolgált. Az estéket közös imádsággal zártuk.

Hálás köszönet a fő szervezőnek, Péterné Szilasi Katinak, és munkatársainak, akik hónapokig dolgoztak, hogy jól érezhessük magunkat, és hogy azon az öt napon megvalósuljon köztünk Isten országa.

S.Erika