A 2025-ös Nagyszombati feltámadási szertartásról készült összes fényképek megtekinthetőek a galériában és ezen a linken is.
Képeket köszönjük az ODPictures-nek
Néhány kép az albumból:
A hétvégén Mátraverebély-Szentkúton voltunk lelkigyakorlaton az ifisekkel, központi témánk: Keresztény fiatalként élni a 21. században. Összesen 16-an vettünk rajta részt, és elkísért minket Pici atya, Erik atya és Dani is. A pénteki napunkon kirándultunk egyet Somoskő várához, majd délután egy imával kezdtük el hivatalosan a hétévégét. Szombaton megismerhettünk három Bibliai személyt az Ószövetségből, Józsefet, Ézsaut és Tóbiást, akik kapcsán volt időnk magunkban elmélkedni, majd ezekről beszélgetni kiscsoportokban. Sőt Pici atyától kreatív feladatot is kaptunk, köveket kellet gyűjtenünk, amelyek az egész nap során emlékeztetett bennünket arra, hogy ha nem bocsátunk meg egymásnak az milyen súllyal jár az életünkben. Este családias környezetben vehettünk részt szentmisén, amelynek megvalósításához mindenki hozzátett. A napközben cipelt nehéz köveinket közösen ajánlottuk fel a misén. Napunkat egy igen hosszúra sikeredett Alszik a városozással zártuk. Vasárnap délelőtt alaposan megismerhettük és elmélkedhettünk Eszter és Dániel történetén az Ószövetségből, majd együtt lezártuk a lelkigyakorlatot egy hála körrel, melyben egyesével megköszönhettük Istennek az együtt töltött időt. Bízom benne, hogy mindenki lelkileg feltöltődve, új közösségi élményekkel gazdagodva tért haza. Az üzenetet, amit én magammal viszek ebből a pár napból, Erik atya fogalmazta meg a prédikációban: Isten vezet az utunkon, csak vágyni kell rá, hogy megismerjük és bízni kell benne.
„Íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz: üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban. És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.” (Lk 2, 10-14)
Áldott Karácsonyt!
Életképek advent első hetéből: készület a roráték előtt és takarítás a reggeli után.
Nagyon köszönjük a testvérek szolgálatát, Isten fizesse meg!
A Kalkuttai Szent Teréz Karitasz Csoport november 23-án szeretetvendégségre hívta az idős testvéreket. Közös imádság után kávéval és finom süteményekkel kínáltuk a vendégeket, majd egy múltidéző társasjátékkal sikerült vidám hangulatot teremteni. Köszönjük mindenkinek, aki felajánlásával hozzájárult az eseményhez!
Ha valaki megkérdezné, hogy melyik mondat hangzott el a plébánián legtöbbször az elmúlt hónapban, ezt válaszolnám:
– 280 ember? Mit fogtok csinálni annyian?
A válaszaim ezek voltak:
Majd szervezünk Fórumokat, ahol felnőttek beszélgethetnek a reményről az életükben, de majd igyekszünk a fiataloknak is szervezni ilyeneket. A legkisebbeknek majd kézműves foglalkozásokat szervezünk, hogy készítsenek fűfejet, meg napképet(akármit is jelentsen ez). Fogunk focizni, biztosan lesz esti buli is. És lesz ringató és szöszölő. Igyekszünk majd többször imádkozni és minden nap lesz szentmise, hogy Jézus láthatóan is köztünk legyen. Majd vasárnap el fogunk zarándokolni Andocsra, hogy Mária közbenjárását kérhessük egyházközségünk életére. Még az is lehet, hogy ez az andocsiaknak nagyobb élmény lesz, mint nekünk. Tervezünk még imaösvényt, ahol elmélyülhetünk az Istennel való kapcsolatunkban. De biztos lesz sorverseny vízben és szárazon és rengeteget fogunk társasozni, de talán még többet beszélgetni egymással, mert sokunknak két év lemaradást kell behozni. Tervezünk egy büfét, hogy mindig legyen kávé és ropogtatni való és talán, ami a legjobb, hogy minden este 10 órakor zsíros kenyeret fogunk enni. És nevetni fogunk, mintha a Mennyországban lennénk. Szinte minden percünk egy újabb rácsodálkozás lesz valakire, akit már olyan régen láttunk. Majd nézzük, ahogy mások beszélgetnek, ahogy a gyerekek játszanak és sokszor fog eszünkbe jutni Péter apostol Tábor- hegyi mondata: „Uram jó nekünk itt lennünk!”
Innentől már nagyon könnyű volt, csak megvalósítottuk az álmainkat. Beszéljenek tovább a képek:
„Gyertek velem külön valamilyen csendes helyre, és pihenjetek egy kicsit!” (Mk 6,31)
Július 18-án tíz bérmálkozó-jelölt indult útnak Erik atya vezetésével a több mint háromórás vonatútra Bodrogolasziba. A lelkigyakorlatot közös előkészület előzte meg: együtt állítottuk össze a programokat, közösen fogalmaztuk meg céljainkat és igényeinket – hogy mire van most szükségünk, milyen kérdések foglalkoztatnak bennünket. Ezekre épült az elvonulásunk. Az egész hétvégét végig kísérte az ,,imádság egyszerűen” gondolata. Ezt igyekeztünk mélyíteni közös imádságainkban, a természetben tett elcsendesedett séták során, vagy amikor mindenki külön-külön, csendben fordult Istenhez. Ahogyan a szervezésben, úgy a lebonyolításban is mindenki kivette a részét: a cserkészek tábortüzet tartottak, az énekelni és zenélni tudók pedig segítettek a szentségimádás és a szentmise során. Kirándultunk a Megyer-hegyi kilátóhoz és tengerszemhez, megcsodáltuk Sárospatak nevezetességeit – köztük a várat és Szent Erzsébet ereklyéjét. Természetesen – ebben a nyári melegben – a strandolás sem maradt el.
Rengeteg élménnyel gazdagodtunk, azt gondolom, mindenkinek bőven volt mit hazavinnie – nemcsak emlékekből, hanem lelki ajándékokból is. Számomra külön megerősítés volt látni, hogy a fiatalok – a velem egykorúak – vágynak az elcsendesedésre, a lelki töltekezésre, és időnként szeretnének kiszabadulni a rohanó hétköznapokból. Különösen nagy öröm volt, hogy sokan ezt választották a fesztiválozás vagy bulizás helyett! Ez a négy nap lehetőséget adott a lelki megújulásra, a testi felfrissülésre, a hitben való megerősödésre és arra, hogy még szorosabb közösséggé váljunk. Mindebben nagy szerepet játszott Erik atya, ez úton is köszönjük neki az ezzel járó fáradhatatlan munkáját! (Nagy Kristóf)
Íme néhány résztvevő személyes tapasztalata: ,,Igazi lelki feltöltődést, nyugalmat és békességet éltünk meg ezalatt a négy nap alatt. A felszabadult közös együttlét mellett megtapasztaltuk az Isten jelenlétét és szeretetét, ezáltal is közelebb kerülve Őhozzá.” (Szabó Márta Emerencia)
,,Én személy szerint elég leharcolt állapotban érkeztem meg a táborba, és ez egy remek lehetőség volt a lelki feltöltődésre, a lecsendesülésre és az istenkapcsolatom építésére. Ezenkívül boldog vagyok hogy ilyen jó közösségbe kerültem, sok új barátom lett és ennek örülök.” (Paulinusz Veronika)
,,A lelkigyakorlat sokat segített Istenhez közelebb kerülni, érezhettem a jelenlétét közelebbről.” (Gyulai Benedek)
,,Mély elcsendesülésre volt lehetőségünk, ahol egymást tudtuk építeni a hitben miközben nagyon jó csapattá kovácsolódtunk. A közös beszélgetések, túrák és elmélkedések alatt a Mennyei Atya szeretete kísért bennünket, ahogyan az úton egyre közelebb kerültünk hozzá.” (Kozák Kamilla)
Június utolsó hétvégéjén Új élet Krisztusban kurzust tartottak a templomunkban.
Örömmel tesszük a közösbe a Szent András Evangelizációs Iskola honlapján megjelent beszámolót:
