Ha valaki megkérdezné, hogy melyik mondat hangzott el a plébánián legtöbbször az elmúlt hónapban, ezt válaszolnám:

– 280 ember? Mit fogtok csinálni annyian?

A válaszaim ezek voltak:

Majd szervezünk Fórumokat, ahol felnőttek beszélgethetnek a reményről az életükben, de majd igyekszünk a fiataloknak is szervezni ilyeneket. A legkisebbeknek majd kézműves foglalkozásokat szervezünk, hogy készítsenek fűfejet, meg napképet(akármit is jelentsen ez). Fogunk focizni, biztosan lesz esti buli is. És lesz ringató és szöszölő. Igyekszünk majd többször imádkozni és minden nap lesz szentmise, hogy Jézus láthatóan is köztünk legyen. Majd vasárnap el fogunk zarándokolni Andocsra, hogy Mária közbenjárását kérhessük egyházközségünk életére. Még az is lehet, hogy ez az andocsiaknak nagyobb élmény lesz, mint nekünk. Tervezünk még imaösvényt, ahol elmélyülhetünk az Istennel való kapcsolatunkban. De biztos lesz sorverseny vízben és szárazon és rengeteget fogunk társasozni, de talán még többet beszélgetni egymással, mert sokunknak két év lemaradást kell behozni. Tervezünk egy büfét, hogy mindig legyen kávé és ropogtatni való és talán, ami a legjobb, hogy minden este 10 órakor zsíros kenyeret fogunk enni. És nevetni fogunk, mintha a Mennyországban lennénk. Szinte minden percünk egy újabb rácsodálkozás lesz valakire, akit már olyan régen láttunk. Majd nézzük, ahogy mások beszélgetnek, ahogy a gyerekek játszanak és sokszor fog eszünkbe jutni Péter apostol Tábor- hegyi mondata: „Uram jó nekünk itt lennünk!”

Innentől már nagyon könnyű volt, csak megvalósítottuk az álmainkat. Beszéljenek tovább a képek:

 

„Gyertek velem külön valamilyen csendes helyre, és pihenjetek egy kicsit!” (Mk 6,31)

Július 18-án tíz bérmálkozó-jelölt indult útnak Erik atya vezetésével a több mint háromórás vonatútra Bodrogolasziba. A lelkigyakorlatot közös előkészület előzte meg: együtt állítottuk össze a programokat, közösen fogalmaztuk meg céljainkat és igényeinket – hogy mire van most szükségünk, milyen kérdések foglalkoztatnak bennünket. Ezekre épült az elvonulásunk. Az egész hétvégét végig kísérte az ,,imádság egyszerűen” gondolata. Ezt igyekeztünk mélyíteni közös imádságainkban, a természetben tett elcsendesedett séták során, vagy amikor mindenki külön-külön, csendben fordult Istenhez. Ahogyan a szervezésben, úgy a lebonyolításban is mindenki kivette a részét: a cserkészek tábortüzet tartottak, az énekelni és zenélni tudók pedig segítettek a szentségimádás és a szentmise során. Kirándultunk a Megyer-hegyi kilátóhoz és tengerszemhez, megcsodáltuk Sárospatak nevezetességeit – köztük a várat és Szent Erzsébet ereklyéjét. Természetesen – ebben a nyári melegben – a strandolás sem maradt el.

Rengeteg élménnyel gazdagodtunk, azt gondolom, mindenkinek bőven volt mit hazavinnie – nemcsak emlékekből, hanem lelki ajándékokból is. Számomra külön megerősítés volt látni, hogy a fiatalok – a velem egykorúak – vágynak az elcsendesedésre, a lelki töltekezésre, és időnként szeretnének kiszabadulni a rohanó hétköznapokból. Különösen nagy öröm volt, hogy sokan ezt választották a fesztiválozás vagy bulizás helyett! Ez a négy nap lehetőséget adott a lelki megújulásra, a testi felfrissülésre, a hitben való megerősödésre és arra, hogy még szorosabb közösséggé váljunk. Mindebben nagy szerepet játszott Erik atya, ez úton is köszönjük neki az ezzel járó fáradhatatlan munkáját! (Nagy Kristóf)

Íme néhány résztvevő személyes tapasztalata: ,,Igazi lelki feltöltődést, nyugalmat és békességet éltünk meg ezalatt a négy nap alatt. A felszabadult közös együttlét mellett megtapasztaltuk az Isten jelenlétét és szeretetét, ezáltal is közelebb kerülve Őhozzá.” (Szabó Márta Emerencia)

,,Én személy szerint elég leharcolt állapotban érkeztem meg a táborba, és ez egy remek lehetőség volt a lelki feltöltődésre, a lecsendesülésre és az istenkapcsolatom építésére. Ezenkívül boldog vagyok hogy ilyen jó közösségbe kerültem, sok új barátom lett és ennek örülök.” (Paulinusz Veronika)

,,A lelkigyakorlat sokat segített Istenhez közelebb kerülni, érezhettem a jelenlétét közelebbről.” (Gyulai Benedek)

,,Mély elcsendesülésre volt lehetőségünk, ahol egymást tudtuk építeni a hitben miközben nagyon jó csapattá kovácsolódtunk. A közös beszélgetések, túrák és elmélkedések alatt a Mennyei Atya szeretete kísért bennünket, ahogyan az úton egyre közelebb kerültünk hozzá.” (Kozák Kamilla)

További képek

Június utolsó hétvégéjén Új élet Krisztusban kurzust tartottak a templomunkban.
Örömmel tesszük a közösbe a Szent András Evangelizációs Iskola honlapján megjelent beszámolót:

Nursiai Szent Benedek, Európa fővédőszentje ünnepe van ma.
Adj nekem, jóságos Jézusom,
Téged megértő értelmet,
Téged átélő érzelmet,
Hozzád siető lelket,
Irántad buzgó bensőséget,
Rád bukkanó bölcsességet,
Téged felismerő világosságot,
Érted égő szeretetet,
Benned élő szívet,
Téged dicsérő tetteket,
A Te szavaidra hallgató fület,
A Te szépségedet szemlélő szemet,
A Te fölségedet magasztaló nyelvet,
Neked kedves életmódot,
A Tőled küldött bajokat elviselő békességet,
Hozzád vágyó hű kitartást,
És adj, Jézusom, boldog halált!
Jutalmazz jelenléteddel,
Fényes feltámadással,
És az örökké boldog életben add jutalmul magadat.

/Szent Benedek minden nap elmondott imája/

M. S. mester: Vizitáció (1500 körül)

Szombat reggel 7 óra, néhany ember gyülekezik a Szentháromság templomnál, Vácra indulnak, gyalog.
Hosszúnak tűnik elsőre kimondani, de a cél nemes, hiszen a szentévben teljes búcsút lehet nyerni ezzel az úttal. Sokakat hordozunk a szívünkben: betegeket, itthon maradottakat, egyházközségünket és még ki tudja hány és hány szándékot.
Veresegyházig könnyű az út, mert még friss mindenki, mert még hűvös van, mert néha új emberek is csatlakoznak.
De utána sokkal nehezebbé válik. Sok az aszfalt, meleg van. Némi felüdülést a rózsafüzér imádság jelent, vagy az útközben végzett szentgyónás, vagy az erdő mélyén talált Mária “kápolna”, fűzfából.
Sződön komoly frissítő és pihenő vár minket. Valamint Jézus, aki új erőt ad nekünk. Újabb aszfaltos utak várnak ránk, valamint egy hatalmas mező melyen mi “vághatjuk” az utat. Egyre fáradtabban, de növekvő reménnyel haladunk tovább.
Megpillantva a Székesegyházat érezzük, hogy megérte és átlépve a Szent Kapun tudjuk, hogy a Remény zarándokaiként most kezdődik az igazi utunk a világban, a többi ember közt! Sokan úgy indultunk, hogy kerestük Istent ebben a kihívásban és talán csak a székesegyházban értettük meg, hogy végig velünk jött és erősített.
Csatlakoznak hozzánk többen is akik busszal és kocsikkal érkeztek Vácra, a közös szentmisén átéltük a közösség erejét, mint egy igazi család ültük körül az Úr oltarát, mely ennyi kilométer után is erőt adott nekünk!
Istennek hála, hogy elindultunk és, hogy megérkeztünk!

Galéria

Egyházközségünk Karitasz csoportjának rendezésében, június 4-én este Schaeffer Erzsébet tartott előadást  a templomban.

Nagy élmény volt személyesen meghallgatni az írónő történeteit, tanácsait és élvezni közvetlen, életigenlő stílusát.

Köszönjük, hogy ilyen sokat eljöttetek!

A fiatalok és a reumás betegek védőszentje 1515-ben született. Közvetlenség, lelkesedni tudás és vidámság jellemezte a korán félárvaságra jutott gyermeket.
1551-ben szentelték pappá, tiszta hit és öröm áradt belőle, mindenki szerette. Törődött a zarándokokkal, csavargókkal, szegénységben élőkkel, az „utcaapostolkodás” kiváló művelője volt.
A „bohócruhás misztikusnak” és „Róma második apostolának” is nevezett Néri Szent Fülöp már akkor szentség hírében állt, amikor 1595. május 26-án meghalt. Szűk három évtizeddel később, 1622. március 12-én avatták szentté, Avilai Szent Terézzel, Loyolai Szent Ignáccal és Xavéri Szent Ferenccel együtt.

Néri Szent Fülöp életét dolgozzák fel a Legyetek jók, ha tudtok (1983) és a Mennyországot választom (2010) című filmek.

Casciai Szent Rita a reménytelen ügyek védőszentje, Olaszország egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő női szentje.
[distance1]
Szent Rita idős szülők gyermekeként, egy Perugia környéki kis faluban született 1381 körül. Margheritának keresztelték meg, de szülei csak Ritának, igazgyöngynek nevezték.
Bár apáca szeretett volna lenni, fiatalon férjhez adták egy gazdag, de vad és erőszakos ember volt. Férje rossz természetét hősies türelemmel viselte, sohasem panaszkodott. Mindenben engedelmeskedett hitvesének, azzal az egy feltétellel, hogy a templomba bármikor eljárhat. Szelídségével és jóságával végül sikerült legyőznie férje rossz természetét. Házassága iker fiai születése után néhány évvel tragikus véget ér. Férjét régi ellenségei meggyilkolták, majd egy évre rá két fia is meghalt.
[distance1]
Rita a szörnyű veszteségek után vagyonát szétosztotta, és jelentkezett a casciai Szent Ágoston-rendi nővérekhez, a Mária Magdolna kolostorba, de özvegysége miatt háromszor is elutasító választ kapott.

Nem érhető el leírás a fényképhez.

Végül 1407-ben mégis beléphetett a rendbe. A legenda szerint titokzatos módon, a kulcsokat őrző rendfőnök megdöbbenésére, a zárt ajtókon áthaladva a kolostoron belül találta magát.
A nővérek közül türelmével, engedelmességével és jámborságával tűnt ki, mindenkinek épülésére szolgált. Zárdába lépésének napjától engedelmességből, alázattal elkezdett öntözni egy kiszáradt szőlőtőkét, amely kitartó munkájának köszönhetően kizöldült, és gyümölcsöt hozott. A csoda ma is tart, mert él és évente terem Szent Rita szőlője.
A zárdában eltöltött évek alatt azért imádkozott, hogy Krisztus szenvedéseiben részesülhessen. Egy napon, amikor a feszület előtt térdelt, és vágya beteljesülését kérte, érezte, hogy a töviskorona egyik tövise a homlokába fúródik. Mély sebet kapott, amely később elmérgesedett, és a belőle áradó szag miatt elkülönítették a nővérektől. Csak egy római zarándoklat alkalmával mehetett emberek közé. A zarándokút idejére eltűnt a seb, de fájdalmai nem szűntek. Ezek a sebek tizenöt éven át véreztek. Kínjait mégis örömmel viselte, és Krisztusnak ajánlotta, hiszen imái rendszeresen meghallgatásra találtak. A halála előtti hónapokban napi tápláléka egy korty víz volt és az ostya a szent áldozásnál.
[distance1]
Hatvanhat éves korában, 1447. május 22-én halt meg. Elhunytakor nagy tömeg hallotta a harangok zúgását, bár a harangot senki sem húzta meg.
Boldoggá avatását 1626-ban, szentté avatását 1900-ban fejezték be. XIII. Leó pápa Umbria gyöngyének nevezte őt. Testét Casciában, az 1937 és 1947 között épült Szent Rita-templomban őrzik. Szent Rita a kétségbeejtő helyzetbe került emberek védőszentje, valamint az anyaságé, a meddőségtől szenvedőké. Itália egyik legjobban tisztelt női szentje. A hagyomány szerint Szent Rita a kilátástalannak látszó esetekben is képes segíteni, ezért a lehetetlenségek szentjének is tartják.
Nepomuki Szent János cseh pap, egyházjogász, érseki helynök, egyházi szónok volt. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje, a gyónási titok mártírja. A legenda szerint IV. Vencel király feleségének volt a gyóntatója – a királyné gyónási titkát a király kifejezett parancsára sem volt hajlandó elmondani, ezért az uralkodó megkínoztatta és a Moldva folyóba dobatta. A hagyomány szerint, amikor Nepomuki Szent János teste elmerült, öt csillag bukkant fel a vízből (ez lett a szent egyik attribútuma).
Szobra Közép-Európában sok hídon látható: általában egyik kezében kereszttel ábrázolják, és mutatóujját ajkára teszi, mintegy csendre intve magát és másokat.
Nepomuki Szent János Gödöllőn a kastélytemplom védőszentje: őt ábrázolja a főoltárkép és az ő szobra van a Szabadság úton, a kápolna közelében. Az 1750-ben (eredetileg a Rákos patak közelében) állított mészkő szobor egy vasráccsal körülvett talapzaton áll. A XVIII. századi művész a voluták által tartott oltárasztal felett, kezében feszülettel, fején püspöksüveggel, papi ruhában ábrázolta a szentet. Mellette kétoldalt az oltárasztalon, egy-egy bőségszarut tartó kis angyalfigura látható.
Lehet, hogy egy kép erről: emlékmű

 

/Ez történt