Június utolsó hétvégéjén Új élet Krisztusban kurzust tartottak a templomunkban.
Örömmel tesszük a közösbe a Szent András Evangelizációs Iskola honlapján megjelent beszámolót:
Nursiai Szent Benedek, Európa fővédőszentje ünnepe van ma.
Adj nekem, jóságos Jézusom,
Téged megértő értelmet,
Téged átélő érzelmet,
Hozzád siető lelket,
Irántad buzgó bensőséget,
Rád bukkanó bölcsességet,
Téged felismerő világosságot,
Érted égő szeretetet,
Benned élő szívet,
Téged dicsérő tetteket,
A Te szavaidra hallgató fület,
A Te szépségedet szemlélő szemet,
A Te fölségedet magasztaló nyelvet,
Neked kedves életmódot,
A Tőled küldött bajokat elviselő békességet,
Hozzád vágyó hű kitartást,
És adj, Jézusom, boldog halált!
Jutalmazz jelenléteddel,
Fényes feltámadással,
És az örökké boldog életben add jutalmul magadat.
/Szent Benedek minden nap elmondott imája/
M. S. mester: Vizitáció (1500 körül)
Szombat reggel 7 óra, néhany ember gyülekezik a Szentháromság templomnál, Vácra indulnak, gyalog.
Hosszúnak tűnik elsőre kimondani, de a cél nemes, hiszen a szentévben teljes búcsút lehet nyerni ezzel az úttal. Sokakat hordozunk a szívünkben: betegeket, itthon maradottakat, egyházközségünket és még ki tudja hány és hány szándékot.
Veresegyházig könnyű az út, mert még friss mindenki, mert még hűvös van, mert néha új emberek is csatlakoznak.
De utána sokkal nehezebbé válik. Sok az aszfalt, meleg van. Némi felüdülést a rózsafüzér imádság jelent, vagy az útközben végzett szentgyónás, vagy az erdő mélyén talált Mária “kápolna”, fűzfából.
Sződön komoly frissítő és pihenő vár minket. Valamint Jézus, aki új erőt ad nekünk. Újabb aszfaltos utak várnak ránk, valamint egy hatalmas mező melyen mi “vághatjuk” az utat. Egyre fáradtabban, de növekvő reménnyel haladunk tovább.
Megpillantva a Székesegyházat érezzük, hogy megérte és átlépve a Szent Kapun tudjuk, hogy a Remény zarándokaiként most kezdődik az igazi utunk a világban, a többi ember közt! Sokan úgy indultunk, hogy kerestük Istent ebben a kihívásban és talán csak a székesegyházban értettük meg, hogy végig velünk jött és erősített.
Csatlakoznak hozzánk többen is akik busszal és kocsikkal érkeztek Vácra, a közös szentmisén átéltük a közösség erejét, mint egy igazi család ültük körül az Úr oltarát, mely ennyi kilométer után is erőt adott nekünk!
Istennek hála, hogy elindultunk és, hogy megérkeztünk!
Egyházközségünk Karitasz csoportjának rendezésében, június 4-én este Schaeffer Erzsébet tartott előadást a templomban.
Nagy élmény volt személyesen meghallgatni az írónő történeteit, tanácsait és élvezni közvetlen, életigenlő stílusát.
Köszönjük, hogy ilyen sokat eljöttetek!
A fiatalok és a reumás betegek védőszentje 1515-ben született. Közvetlenség, lelkesedni tudás és vidámság jellemezte a korán félárvaságra jutott gyermeket.
1551-ben szentelték pappá, tiszta hit és öröm áradt belőle, mindenki szerette. Törődött a zarándokokkal, csavargókkal, szegénységben élőkkel, az „utcaapostolkodás” kiváló művelője volt.
A „bohócruhás misztikusnak” és „Róma második apostolának” is nevezett Néri Szent Fülöp már akkor szentség hírében állt, amikor 1595. május 26-án meghalt. Szűk három évtizeddel később, 1622. március 12-én avatták szentté, Avilai Szent Terézzel, Loyolai Szent Ignáccal és Xavéri Szent Ferenccel együtt.
Néri Szent Fülöp életét dolgozzák fel a Legyetek jók, ha tudtok (1983) és a Mennyországot választom (2010) című filmek.
Casciai Szent Rita a reménytelen ügyek védőszentje, Olaszország egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő női szentje.
[distance1]
Szent Rita idős szülők gyermekeként, egy Perugia környéki kis faluban született 1381 körül. Margheritának keresztelték meg, de szülei csak Ritának, igazgyöngynek nevezték.
Bár apáca szeretett volna lenni, fiatalon férjhez adták egy gazdag, de vad és erőszakos ember volt. Férje rossz természetét hősies türelemmel viselte, sohasem panaszkodott. Mindenben engedelmeskedett hitvesének, azzal az egy feltétellel, hogy a templomba bármikor eljárhat. Szelídségével és jóságával végül sikerült legyőznie férje rossz természetét. Házassága iker fiai születése után néhány évvel tragikus véget ér. Férjét régi ellenségei meggyilkolták, majd egy évre rá két fia is meghalt.
[distance1]
Rita a szörnyű veszteségek után vagyonát szétosztotta, és jelentkezett a casciai Szent Ágoston-rendi nővérekhez, a Mária Magdolna kolostorba, de özvegysége miatt háromszor is elutasító választ kapott.
Végül 1407-ben mégis beléphetett a rendbe. A legenda szerint titokzatos módon, a kulcsokat őrző rendfőnök megdöbbenésére, a zárt ajtókon áthaladva a kolostoron belül találta magát.
A nővérek közül türelmével, engedelmességével és jámborságával tűnt ki, mindenkinek épülésére szolgált. Zárdába lépésének napjától engedelmességből, alázattal elkezdett öntözni egy kiszáradt szőlőtőkét, amely kitartó munkájának köszönhetően kizöldült, és gyümölcsöt hozott. A csoda ma is tart, mert él és évente terem Szent Rita szőlője.
A zárdában eltöltött évek alatt azért imádkozott, hogy Krisztus szenvedéseiben részesülhessen. Egy napon, amikor a feszület előtt térdelt, és vágya beteljesülését kérte, érezte, hogy a töviskorona egyik tövise a homlokába fúródik. Mély sebet kapott, amely később elmérgesedett, és a belőle áradó szag miatt elkülönítették a nővérektől. Csak egy római zarándoklat alkalmával mehetett emberek közé. A zarándokút idejére eltűnt a seb, de fájdalmai nem szűntek. Ezek a sebek tizenöt éven át véreztek. Kínjait mégis örömmel viselte, és Krisztusnak ajánlotta, hiszen imái rendszeresen meghallgatásra találtak. A halála előtti hónapokban napi tápláléka egy korty víz volt és az ostya a szent áldozásnál.
[distance1]
Hatvanhat éves korában, 1447. május 22-én halt meg. Elhunytakor nagy tömeg hallotta a harangok zúgását, bár a harangot senki sem húzta meg.
Boldoggá avatását 1626-ban, szentté avatását 1900-ban fejezték be. XIII. Leó pápa Umbria gyöngyének nevezte őt. Testét Casciában, az 1937 és 1947 között épült Szent Rita-templomban őrzik. Szent Rita a kétségbeejtő helyzetbe került emberek védőszentje, valamint az anyaságé, a meddőségtől szenvedőké. Itália egyik legjobban tisztelt női szentje. A hagyomány szerint Szent Rita a kilátástalannak látszó esetekben is képes segíteni, ezért a lehetetlenségek szentjének is tartják.
Nepomuki Szent János cseh pap, egyházjogász, érseki helynök, egyházi szónok volt. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje, a gyónási titok mártírja. A legenda szerint IV. Vencel király feleségének volt a gyóntatója – a királyné gyónási titkát a király kifejezett parancsára sem volt hajlandó elmondani, ezért az uralkodó megkínoztatta és a Moldva folyóba dobatta. A hagyomány szerint, amikor Nepomuki Szent János teste elmerült, öt csillag bukkant fel a vízből (ez lett a szent egyik attribútuma).
Szobra Közép-Európában sok hídon látható: általában egyik kezében kereszttel ábrázolják, és mutatóujját ajkára teszi, mintegy csendre intve magát és másokat.
Nepomuki Szent János Gödöllőn a kastélytemplom védőszentje: őt ábrázolja a főoltárkép és az ő szobra van a Szabadság úton, a kápolna közelében. Az 1750-ben (eredetileg a Rákos patak közelében) állított mészkő szobor egy vasráccsal körülvett talapzaton áll. A XVIII. századi művész a voluták által tartott oltárasztal felett, kezében feszülettel, fején püspöksüveggel, papi ruhában ábrázolta a szentet. Mellette kétoldalt az oltárasztalon, egy-egy bőségszarut tartó kis angyalfigura látható.
Assisi Szent Ferenccel együtt ő Itália védőszentje, 1999 óta pedig Svéd Szent Brigittával és Edith Steinnel együtt Európa társvédőszentje.
[distance1]
Sienai Szent Katalin imája a Szentháromsághoz
[distance1]
Szentlélek, jöjj a Szívembe!
Hatalmaddal vonj magadhoz, igaz Isten!
Krisztusom, adj nekem szeretetet félelemmel!
Őrizz meg minden rossz gondolattól,
gyullassz fel a te legédesebb szerelmeddel,
hogy minden gond könnyűvé váljék!
[distance1]
Szent Atyám, én édes Uram,
segíts engem minden cselekedetemben!
Örök Szentháromság, aki fényesség vagy,
add, hogy lelkem részesedjék
a te világosságodban!
[distance1]
Te, aki tűz vagy, részesíts magaddal a tűzben,
s ebben a tűzben egyesítsd akaratomat a teiddel.
Te, aki bölcsesség vagy,
add meg lelkemnek azt a bölcsességet,
hogy fel tudja ismerni
és meg tudja különböztetni a te igazságodat.
[distance1]
Te, aki erő vagy, adj lelkemnek erőt;
legyen annyira erős, hogy se a gonosz lélek,
se teremtmény ne tudja megfosztani erősségétől.
Ámen.
[distance1]
Kép: Giovanni di Paolo: Sienai Szent Katalin misztikus eljegyzése
JÓZSEF, AZ ÁCS, AZ ISTENNEL BESZÉL
Magasságos,
Te tudod: nehéz ez az apaság,
Amit az én szegény vállamra tettél.
Apja volnék, – és mégsem az vagyok.
Ez a gyermek… ha szemébe tekintek,
Benne ragyognak nap, hold, csillagok.
Anyja szemei s a Te szemeid,
Istenem, a Te szemeid azok.
Gyönyörűséges és szörnyű szemek,
Oly ismerősek, s oly idegenek…
Ez az ács-műhely… ezek a forgácsok…
Mit tehettem érte?… mit tehetek?
Én tanítottam fogni a szerszámot,
Mégis rá fogják majd a kalapácsot.
Úgy félek: mi lesz?
Most is ki tudja, merre kóborog,
Tekintetétől tüzet fog a műhely,
Tüzet a világ, s egyszer ellobog.
Ó, jó volt véle Egyiptomba futni
S azután is óvni a lépteit,
Fel a templomig, Jeruzsálemig,
Míg egyszer elmaradt…
Ó, jó volt, míg parányi rózsaujja
Borzolta szürkülő szakállamat,
Ezüst nyomot hagyott már akkor is,
Komoly nyomot parányi rózsaujja.
S most olyan más az útja…
Vezetném és Ő vezet engemet.
Csak azt tudom, a Te utadon jár,
Magasságos,
De ki tudja a Te ösvényedet?
Te vagy az atyja, – én senki vagyok,
Az Evangéliumban hallgatok,
S hallgat rólam az Evangélium.
/Reményik Sándor/
