Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe
Ma, november 19-én, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe van.Azon magyar szentek közé tartozik, akiket nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte is tisztelnek, német nyelvterületen Thüringiai Szent Erzsébetként. Kultusza a 13. századtól kezdve szinte egész Európában elterjedt. A feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentje.
1207-ben született Sárospatakon, de felmerül születési helyeként Pozsony vagy Óbuda is. Szülei II. Endre király és Gertrúd. Wartburg várában nevelkedett. 14 éves korában Wartburg őrgrófjának, Lajosnak lett a felesége. Már húszéves korában megözvegyült. A jó feleség mintaképe volt. El kellett hagynia gyermekeivel együtt otthonát. Marburgba költözött, és belépett a ferences harmadrendbe. További éveit itt élte le. Mint ferences harmadrendi, szegénységi fogadalmat tett. Egész életét az önfeláldozó felebaráti szeretet jellemezte.
1231. november 17-én Marburgban (Hessen tartomány) halt meg. Halála után két nappal, november 19-én temették el a marburgi várhegy aljában, az általa alapított kórház kápolnájában. Ezért van ezen a napon Szent Erzsébet ünnepe, és egyben Erzsébet névnap.
Már négy évvel halála után szentté avatták. Még ebben az évben elkezdték építeni sírja fölé a Szent Erzsébet-templomot, ami ma is a város egyik látványossága, egyben Németország legrégebbi, tisztán gótikus temploma.
A reformáció során a templom az evangélikusoké lett. Rövid ideig, 1811 és 1827 között a templomot közösen használták a katolikusok és az evangélikusok, ma a helyi evangélikus közösségé. Szent Erzsébet emléknapját, november 19-ét Marburgban a katolikusok és evangélikusok közösen ünneplik minden évben. Árpád-házi Szent Erzsébet alakja egyedülálló módon köt össze különböző népeket és felekezeteket, hiszen nemcsak a katolikusok, hanem a protestánsok is a felebaráti szeretet kiemelkedő példaképének tartják.
Legismertebb mondása mindannyiunk számára örök érvényű üzenetet hordoz: „Látjátok, az embereket boldoggá kell tenni.”
Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, amely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, eközben sógorával, Henrikkel találkozott. Arra a kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Amikor megmutatta, a kenyerek helyett (télvíz idején) illatos rózsák voltak kosarában – eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik.
Magyarországon és a világban számtalan templomot szenteltek Erzsébet tiszteletére.
Az egyik legismertebb székesegyház a kassai Szent Erzsébet-dóm.
Ima Árpád-házi Szent Erzsébethez:
Szent Erzsébet!
Te Krisztus szemével néztél,
Krisztus kezével adtál,
Krisztus szívével szerettél…
Segíts, hogy mi is
Krisztus szemével lássunk,
Krisztus kezével adjunk,
Az Ő szeretetével szeressünk.
Remélünk benned,
Bízunk benned,
Isten munkatársát látjuk benned,
Krisztus szemével néző,
Krisztus kezével adó,
Krisztus szívével szerető
Szent Erzsébet! Ámen.