





Az idén csak három hét az adventi időszak. December 4-én hajnalban érkeztünk az első hajnali misére. A templomba belépve az asztalon elhelyezett kosárban Ferenc pápától olvashatunk minden nap egy-egy gondolatot, amin aztán a nap folyamán elmélkedhetünk.
Krisztus király vasárnapján búcsúztunk az egyházi évtől és hálával jöttünk Isten elé. A valaha élt legfurcsább királyt ünnepeltük, aki semmiben sem hasonlít a földi királyokhoz. Ő nem osztogat parancsokat, nem félemlíti meg a népét, nem sorakoztatja fel a seregét és fegyvereit, hogy minél nagyobb hatalmat szerezzen magának. Ő a benne hívő lelkek királya, aki békét hoz az emberek szívébe, átformálja és átalakítja őket az ő sajátos fegyvereivel, az Igével, ami Isten szájából származik.Mindenszentek estéjén közösen mentünk a temetőbe, hogy Krisztus húsvéti fényét vigyük a gyász sötétségébe, és hogy imádkozzunk városunk és egyházközségünk elhunytjaiért! Minden perce az ÉLET ünnepe volt, amelyet az Isten ad az embernek! Az örök világosság fényeskedjék minden elhunytnak!
Nyári táborunk helyszínéül, idén a festői szépségű, börzsönyi falucskát, Nagybörzsönyt választottuk.
Megnéztük a vízimalmot, a falu tájházát és a finom lekvárjairól híres LekVárLakot.
Az esti kiscsoportos beszélgetés után az addig látottakból-hallottakból tartottunk egy vetélkedőt, amelyen minden csoport jól teljesített.
Ebéd után Márianosztrára mentünk, ahol András testvér bemutatta nekünk a Bazilikát, a pálos rendet és istenkapcsolatunk megerősítéséhez is adott tanácsokat. Ezután szentségimádást tartottunk, ahol hálát adtunk a tábor során megélt élményeinkért, új barátságainkért, családtagjainkért.
Azt hiszem, ez a három nap mindannyiunk testi-lelki épülésére szolgált, ezért már most várjuk a következő évi nyári tábort!