Ezen a nyáron 65 hittanos gyermek számára szerveztünk napközis tábort, melynek helyszíne a gödöllői Szentháromság templom közösségi terme volt. Színes programok gazdagították a táborozók napjait. A lelki programok mellett ellátogattunk Vácra, ahol megnéztük a Püspöki Palotát. Majd betértünk a Szent Anna Piarista templomba, rövid szentségimádásra. Kirándultunk Kosdra a RoBirtokra, ahol a gyerekek közelebbről is megismerkedhettek az állatokkal, sőt még a tehénfejést is kipróbálhatták. Voltunk a Gödöllői Városi Könyvtárban, a művésztelepen, a Királyi Kastélyban, ahol megnézhettük a kastély kápolnáját is, amely sok év után újból látogathatóvá vált. Táborunk lezárására a Máriabesnyői Bazilikában került sor, ahol a Bazilika megtekintése után a szülőkkel együtt, közös szentmisében adhattunk hálát Istennek, a hét minden öröméért, élményéért, kegyelméért.

[distance1]

Szabóné Gabi

Augusztus 9-én a Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta (Edith Stein) ünnepe van. Rá emlékezünk, a vértanúra, Európa társvédőszentjére, és kérjük közbenjárását. A XX. század kimagasló szentjei közé tartozik.

1891. október 12-én ortodox zsidó családban született az akkor Németországhoz tartozó Wroclawban. 1904-ben kitért a judaizmusból és ateista lett. A Göttingeni egyetemen Edmund Husserl tanítványa lett, akit asszisztensként elkísért a Freiburgi egyetemre. Itt szerzett doktorátust 1916-ban.

Noha korábban is volt kapcsolata a katolicizmussal, az átérésének közvetlen oka az volt, hogy 1921-ben elolvasta Avilai Szent Teréz misztikus önéletrajzát. Miután 1922. január 1-jén megkeresztelték, a speyeri dominikánus leányiskolában lett tanár. Itt tanított és fordított.

1934-ben belépett a karmeliták kölni rendházába és felvette a Teresa Benedicta a Cruce (Keresztről nevezett Teréz Benedikta) nevet. A növekvő náci fenyegetés miatt a rendje áthelyezte Hollandiába, az echti karmelita kolostorba. Azonban Hollandiában sem volt biztonságban. Edithet és Rosa nővérét letartóztatták és az auschwitzi koncentrációs táborba szállították, ahol 1942. augusztus 9-én megölték. Vértanúként halt meg népéért és hitéért, egészen elégő áldozatként.

1987. május 1-jén Kölnben boldoggá avatták. 1998. október 11-én II. János Pál pápa szentté avatta, és így fogalmazott: „Keresztről nevezett Teréz Benedikta nővér mindnyájunknak mondja: Ne fogadj el semmit igazságnak, ami a szeretet nélkül van. És ne fogadj el semmit szeretetnek, ami az igazság nélkül van!”

II. János Pál pápa (Sziénai Szent Katalinnal, Avilai Nagy Szent Terézzel és Szent Brigittával együtt) 1999. október 1-én Európa társvédőszentjévé nyilvánította.

Imája a mi imánk is lehet életünk minden pillanatában.

Add, Uram, hogy vakon

Járjak utadon

Mit rendeltél felőlem

Nem kutatom

Hisz Atyám vagy

Aki gyermeked

Sötét éjen át is

Hazavezeted.

Atyáink Istene, te Szent Teréz Benedikta vértanúdnak megadtad, hogy keresztre feszített Fiadat megismerje és egészen a halálig kövesse. Közbenjárásodra add, hogy Krisztust minden ember elismerje Üdvözítőjének, és általa eljusson örök színelátásodra. Ámen.

Július 18-án Szent Hedvig királynő emléknapján kérjük a szent asszony közbenjárását hazánkért és a békéért.

Hedvig 1373-ban született, Nagy Lajos királyunk harmadik lányaként. Atyja már 10 éves korában lengyel királynővé koronáztatta.

1385-ben férjhez ment Jagelló litván nagyherceghez. Férje megkeresztelkedett, és II. Ulászló néven lett lengyel király. Így sikerült a litvánokat megtéríteni. Mint Litvánia Istentől vezetett apostola gondoskodott az újonnan kereszténnyé vált népről: 1397-ben kollégiumot alapított litván teológusok számára Prágában. Rómában elérte, hogy a pápa, IX. Bonifác engedélyezze a krakkói egyetemen a teológiai fakultás megnyitását.

Hedvig szívén viselte a betegek, árvák, szegények, elesettek sorsát is. Kórházakat látogatott, betegeket ápolt, sokat tett a parasztság nyomorának enyhítéséért.

Hedvig első és egyetlen leánygyermeke születése után néhány héttel, alig 29 évesen halt meg Krakkóban 1399-ben. Közvetlenül halála után már szentként tisztelték. Közeli szentté avatását a lengyelek annyira biztosra vették, hogy a krakkói Wawel katedrális oltára alá temették, nem a kriptába, ahová a királyokat szokták. Előbb boldoggá avatták, majd 1997-ben II. János Pál pápa avatta szentté Krakkóban.

„Sokat vártál, Hedvig, erre az ünnepi napra. Majdnem hatszáz év múlt el halálod óta, mely fiatalon ért. Az egész nemzet szeretete övezett téged, aki a jagellói idők kezdetén állsz, te, az uralkodóház alapítója; te, a Jagelló Egyetem megújítója. Sokat vártál szentté avatásod napjára, arra a napra, amelyen az egyház ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy az ő hagyományos méretében szent patrónája vagy Lengyelországnak, annak a Lengyelországnak, mely közreműködésed által Litvániával és Ruténfölddel egyesült; Magyarországon kívül e három nemzet köztársaságának is védőszentje vagy. […] Ez a nap legyen az örvendezés napja, és ne csak számunkra, akik ma élünk, hanem mindazok számára is, akik ezen a földön ezt nem érhették meg. Legyen ez a nap a szentekkel való közösségünk nagy napja! Gaude, mater Polonia!”

(Részlet II. János Pál pápának a szentté avatáson mondott beszédéből)

Istenünk, aki híveid élete vagy és az alázatosak dicsősége, te Szent Hedvig királynőt a hit és a szeretet buzgó terjesztőjévé tetted. Közbenjárására add, hogy az igazság és a jóság apostolai legyünk. Ámen