Múlt héten szombaton reggel hat órakor indult a halfogás a dányi tónál. Előző éjszaka hatalmas zivatar volt, amely mindig kedvez a horgászoknak. Úgy tűnik, ez alkalommal is ez volt a helyzet. Mint mindig, sok törpeharcsát is kifogtak, de idővel sikerült szép nagy pontyokat, és egy jókora amúrt is horogra kapni.
A tó környéke nagyon szépen gondozott volt. A partot rövidre nyírt dús zöld fű szegélyezte, míg a Hrágyel Paliék házához vezető út, a focipálya és egyéb utak derékig érő fűtől való megszabadításán az előző napokban több ember is dolgozott. A felnőtt és gyermek horgászoknak egyaránt horgászengedélyre volt szüksége, amelyet előzetesen meg kellett szerezni. Az ebédhez szánt szalonnát, húst, hagymát, zöldségeket szorgos kezek már előző este elkezdték felaprítani. A két főszakács, Stumpf Attila és Simon Géza egy-egy óriási üstben reggel nyolckor kezdte az ebéd, a marhagulyás elkészítését. A konyhában Kiss Gizi kilenc tepsi pogácsát sütött, amiket „kézilányok” hordtak tálcákon a pecabotok végén ülő horgászoknak. Vízzel és kávéval is kínálták őket folyamatosan.
Az időjárás megviccelt minket, mert hol eleredt az eső, hol pedig tűzött a nap. A borongós délelőtt miatt kicsit aggódtunk, hogy nem fog eljönni a kb. 200 jelentkező, de déli tizenkettőre kiderült, hogy felesleges volt az aggodalom. Ez egy olyan közösség, amely nem hagyja cserben a szervezőket, és nem riad meg egy kis esőtől. Jöttek sorban a családok, esernyővel és vízálló dzsekikbe öltözve elfoglalták helyüket a focipályán, hogy részt vehessenek a szentmisén. Pici atya megosztotta velünk örömét, miszerint ilyen szép számmal összegyűltünk, hogy Jézussal együtt töltsük el ezt a napot, és arra hívott minket, hogy vegyük észre, hol és milyen formában van jelen köztünk Jézus, mint pl. egy találkozásban, egy jó beszélgetésben, vagy egy közös játékban.
Közben a nap is kisütött és a szél is elfújta a felhőket. A szentmise után Hankó Balázs kihirdette a horgászverseny eredményét és kiosztották a nyertesek közt az értékes ajándékokat.
A gyermek kategóriában Bella Zalán, Olenyik Ákos és Varga Berci lett az első három helyezett, míg a felnőttek között Ábert Marci, Bischof Zoli és Nagy Dávid állhattak fel a képzeletbeli dobogóra.
Ezek után beálltunk a sorba, ahol főszakácsaink megtöltötték tányérjainkat a finom ebéddel, utána pedig megkóstolhattuk az egyházközség tagjai által sütött édes és sós süteményeket. Volt még alkalom a fiúknak a focira, másoknak játékra, beszélgetésre. Sajnos késő délután egy hirtelen jött felhőszakadás vetett véget a jó hangulatnak. Ennek ellenére nagyon jól éreztük magunkat, és hálát adunk a Jóistennek, hogy együtt lehettünk örömben, békében, szeretetben! Nagy-nagy hála a szervezőknek és mindenkinek, aki bármiben is szolgálatot vállalt ezen a szép napon!
🖋️ Simon Erika
2024. május 26-án egy új, ígéretes kezdeményezésnek lehettünk szemtanúi. A vasárnap reggel 9-es és ½ 11-es mise után a templomból hazafelé induló hívek közelebbről is megismerkedhettek csoportjainkkal. Az udvaron áthaladva tizenkét csoport mutatkozott be, többek között a baba-mama, a bibliakör, az igekör, a cursillo, a házas csoportok, a rózsafüzér, az ifi és a Szeretetláng. Az egyes csoportok néhány képviselője asztalok mögött állva várta az érdeklődők kérdéseit. A baba-mama klub felkészült gyerekjátékokkal, sőt, még csúszdával is. Más csoportok fotókat, könyveket, vagy egyéb olyan tárgyat, ill. lelki „kincset” hoztak, amely rájuk jellemző volt. Az igekörösökhöz például a sok színes, havi életigét hordozó karkötő vonzotta oda a kisgyermekes családok kislány tagjait. Voltak bátor érdeklődők, akik odajöttek asztalainkhoz, míg másokat igyekeztünk megszólítani. Az érdeklődők közül minden egyes csoport asztalánál egy vagy két hívő érzett magában vágyat arra, hogy csatlakozzon a csoporthoz.
Meggyőződésünk, hogy hitünket legjobban közösségben élhetjük meg, és erre a mi plébániánk igazán gazdag lehetőséget kínál. Jó volt a személyes találkozás, a kapcsolat, aminek mindig nagyobb ereje van, mint ha csak olvasunk róla a faliújságon.
🖋️ Simon Erika

 

További képek…

Május 1-jén a hittanosok kirándulni voltak Pici atyával és Hankóné Zsuzsival. Az isaszegi honvéd emlékkereszt volt a túra célpontja.
Köszönjük a szervezést!

 

125 felnőtt és kb. 130 gyerek nyaralt együtt öt napig Balatonföldváron a Riviéra Park Hotelban. A legfiatalabb táborlakó három hónap alatti, a legidősebb 80 éves volt. Nem volt kánikula, de a Balaton vizében a legtöbben megmártóztak. Az évszakhoz képest kicsit hűvösebb időjárás nem vette el senkinek a kedvét, sőt még az eső sem, ami hála Istennek inkább az éjszakai órákban érkezett. A gyerekek mindig találtak elfoglaltságot. Robogtak a motorok és a rollerek, a közösségi teremben, a büfében mindig nyüzsgés volt, rajzoltak, kirakóztak, legóztak. Egy hosszú asztalon és két tartón kampókon lógtak a magunkkal hozott bögréink. A büfé kora reggeltől késő estig nyitva állt számunkra, ahol mindig akadt valami édes és sós rágcsálnivaló, gyümölcs, kávé, tea és egyéb ital. Ez volt a tábor központi helye. Itt társasjátékoztunk késő estig, itt voltak a fórumok, a szentmisék, az esti imádság. Ide gyűltünk össze este 10 órára, hogy elfogyasszuk a zsíros és májkrémes kenyereket lila hagymával, paradicsommal és uborkával. Délelőttönként és olykor délután is kézműves foglalkozásokon vehettek részt a gyerekek, bár a felnőttek legalább olyan lelkesek és hatékonyak voltak. Készültek fa csipeszből repülők, pompon kukacok, pálcikából százlábúak, katicák, madárkák, sárkányok, távcsövek, szélforgók, karkötők és rózsafüzérek. A sportesemények is elmaradhatatlanok a családtáborban. Volt izgalmas vízi és szárazföldi sorverseny, vízi röplabda és foci. A lelki programok is nagy szerepet játszottak. Kora reggel szemlélődő imádsággal kezdhettük a napot, délutánonként a fórumokon Ferenc pápa itt tartózkodása kapcsán a következő témákról beszélgettünk kis csoportokban: Krisztus a jövőnk, Tevékeny szeretet és Jézus a jó pásztor. Megoldásokat kerestünk arra, hogyan vigyük előre az egyházközségünket. Alkalmunk volt megismerkedni az új diakónusunkkal, Hümpfner Erikkel. Betekintést nyerhettünk egyházközségünk Caritas csoportjának működésébe. Szombat este a fiatalok meglepetéssel készültek. Imaösvényt szerveztek nekünk, ahol az egyes állomásokon a szentírási idézeteket elolvasva elgondolkodhattunk például azon, mikor voltunk utoljára boldogok, vagy írhattunk egy levelet Isten nevében saját magunknak, hogy vajon mit akar nekünk most mondani. Az állomások a Balaton partjára vezettek, ahol a sötétben mécsest gyújtottunk. Ez az imaösvény nagyon szép és mély tapasztalat volt az imádságról. Köszönjük a fiatalok kezdeményezését!

Csütörtökön az ismerkedési esten szükség volt a kreativitásunkra, és Pici atyáról is sok érdekeset tudtunk meg. Vasárnap a „színes estén” csoportjaink a táborban kitalált és begyakorolt kis előadással ajándékozták meg a többieket. Megnézhettük, hogyan utaztak a sárga pólósok Földvárra (Földvár felé félúton), láttunk egy fiatalokból álló focicsapatot, táncos lányok produkcióját, a fiatal házasok és a szervezők vicces előadását, akik szintén slágereket dolgoztak át. Ács Dávidék pedig élő szótárat mutattak be nekünk, hogy megértsük kisfiúk szavait. Nagyon jól szórakoztunk, sokat nevettünk. Utána még éjszakába nyúlóan táncoltunk, először a gyerekek, majd mi felnőttek.
A konyhán nagyon finomakat főztek nekünk, senki nem maradt éhen, volt bőven savanyúság is és a gyerekeknek kétszer tejbegríz is, amit a felnőttek is nagy örömmel fogadtak. Készült szeretet faliújság is, amire felírhattuk, kinek miért vagyunk hálásak.
A szentmiséken Pici atya mindig jelen volt. Hálát adtunk azért, hogy együtt voltunk és hogy nagyon jó családtáborunk volt. Isten igazi szép és mély beszélgetésekkel, sok-sok örömmel, nevetéssel ajándékozott meg minket. Nagy hálával tartozunk elsősorban Katinak, aki óriási szervezési munkát vállalt magára, valamint a büfések, a sportesemények szervezőinek, a zenei szolgálatot teljesítő testvéreknek és mindenki másnak, aki csak egy mosollyal, fotókkal, jó szóval, bármilyen segítséggel hozzájárult Isten országának építéséhez.

 

A nagyböjt utolsó szombatján délelőtt lelkinapon készülhettünk a Nagyhétre és a húsvét megünneplésére – a nap szentségimádással kezdődött. Ezután Lajos atya Krisztus áldozatáról beszélt, ebből néhány gondolat:
– Krisztus kereszthalála által az Isten kiengesztelte önmagát.
– A szenvedésen keresztül jobb emberek lehetünk. Vannak szenvedések, mint pl. a háborúk vagy a természeti katasztrófák, amelyeknél nem értjük, mit akar ezzel az Isten, és nincs is rá jó válaszunk. Ellenben vannak olyan szenvedések is, amelyeket mi okozunk embertársainknak. Ilyenkor nézzük meg, az Isten hogyan viszonyul ezekhez: mint a szülő a gyermekéhez.
– Ahogy az emberi dolgokról gondolkodunk, úgy az Istenről is.
– Soha nincs olyan, hogy kívülről megérteni a szenvedést. Csak belülről lehet megérteni, mert az lényünk legmélyén érint.
– Jób könyve: Jób az egyetlen ember, akiről a Szentírás kimondja, hogy bűn nélküli. A szenvedés láttán egyet tudunk tenni: kiáltani. Felelősségünk, hogy tegyünk valamit, hogy csökkenteni tudjuk a szenvedést.
– Jézus életében látjuk az összes szenvedést.
– Isten mint teremtő erő van jelen az emberekben. Ő maga is szenved benne.
– Csak akkor tud béke megteremtődni lényünk legmélyén, ha a Teremtőnkkel szoros, szétválaszthatatlan kapcsolatban vagyunk.
[distance1]
Ezek után Erik a mi saját áldozatunkat mutatta be egészen sajátos szempontból. Istenkapcsolatunkban fontosak az áldozatok, hiszen azok a Vele való közelséget építik.
Az Újszövetségben 12 helyen jelenik meg a mi saját áldozatunkra való utalás, Erik ezeket ismertette meg velünk:
1. odaszánás /Róm 12/
2. önfeláldozás /1Kor 12/
3. dicsőítés
4. megvallás /Zsid 13, 15/
5. jótékonyság /Zsid 13, 16/
6. adakozás
7. Isten embereinek segítése /Fil 4, 11/
8. megbocsátás és elengedés /Mt/
9. engedelmesség /Sám/
10. Isten szeretetének áldozata /Mt 12/
11. töredelmes lélek /51. zsoltár/
12. imádság /140. zsoltár/
[distance1]
Az Istennel való kapcsolatra valóban ilyen sok lehetőségünk adódik! Fontos, hogy amivel odalépek Hozzá, azt hittel tudjam tenni és soha ne kényszerből!
[distance1]
A tanítások után egy gyönyörű keresztúton kísérhettük végig Jézust.
Hálásan köszönjük az atyáknak a felkészülést, a sok tartalmas útravalót, amivel elláttak minket, hogy felkészült lélekkel nézhessünk a szent három nap elébe! Istennek legyen hála!
✍Simon Erika
Szombaton (03.10.) volt a tavaszi templomtakarítás.
Hálásan köszönjük a testvérek munkáját, Isten fizesse meg!

Képekben

2024. január 20-án délután a fiatal házas csoport szervezésében tekinthettük meg Ferenc pápa Laudato si’ enciklikájából készült, 2022-ben bemutatott dokumentumfilmet a teremtésvédelemről, amely a mai társadalmunk legnagyobb problémájával foglalkozik. A Szentatya ebben a dokumentumban arra hívja fel a figyelmet, és a film is erre helyezi a hangsúlyt, hogy ne csak a tüneteket próbáljuk eltüntetni, hanem közös gondolkodásra hív.
A program házigazdája Jenei Csaba volt, a meghívott vendégek pedig Pici atya, Streitmann György és Jaczenkó Edit, akinek „Evezz a mélyre!” címmel jelent meg könyve a témában.
Ez a torokszorító, megrendítő film, amely egyszerre mutatja be az okot, a tünetet és a megoldást, megismertet minket a Laudato si’ mozgalommal és betekintést enged négy különböző országból, kultúrából és háttérből érkező ember Ferenc pápával és a mozgalom képviselőivel létrejött találkozójába, ami tulajdonképpen válasz a számukra elküldött meghívóra, levélre. A Szentatyának ez a levele ellenben üzenet minden egyes emberhez ezen a bolygón, mert mindannyiunknak kötelessége és nem szabadon választható, hanem erkölcsi feladata a teremtett világ védelme.
A fiatal házasok süteményekkel, teával és szörppel készültek, hogy a vetítés utáni szünetben megvendégelhessenek. A program második részében meghívott vendégeink kerekasztal-beszélgetésben reflektáltak a látottakra, és hozzászólásaikat a hívők kérdései követték. Példákon keresztül megtudhattuk, hogyan lehet ipari tevékenységet végezni energiatakarékosan, újrahasznosítással és a folyamatok optimalizálásával úgy, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjunk.
Az elhangzottak közül többek között számomra a következők voltak a legfontosabb gondolatok:
✔ nem elég klímaváltozásról beszélni, mert ez egy összetett problémahalmaz, amihez hozzátartozik a biodiverzitás csökkenése, az erőforrások kimerülése, az anyag, az energia léte, mennyisége, a hulladékkezelés;
✔ akár van emberi hozzájárulás a problémákhoz, akár nincs, mindkét esetben a legsürgetőbb feladatunk megóvni és helyreállítani az ökoszisztémát;
✔ általános kérdés: Mit tehetek én egyedül? Isten rajtunk keresztül cselekszik, mi vagyunk a keze, lába, szája, ezért mindenképpen tedd meg, amire a Szentlélek hív!
✔ fontos az Atya szeretetéből kapott világnak ajándékként való felismerése, ami lehet akár az istenkapcsolatunk tükre is;
✔ Ne a félelem mozgasson és indítson cselekedetekre, hanem a teremtett világ iránti szeretet vezessen!
✔ Vissza kell hoznunk a szentséget a világba, és ne tulajdonként, hanem ajándékként tekintsünk rá!
Hálásan köszönjük a szervezőknek ezt a kitűnő lehetőséget! Nagy volt az érdeklődés és lelkesedés, ami azt igazolja, hogy ez egy jó út lehet arra, hogy egyre többen próbáljunk tenni egyénileg és közösen is bolygónk jövőjéért.

✍️ Simon Erika
Ma este templomunkban volt a közös ima-istentisztelet, az irgalmas szamaritánus történetéről hallhattunk elmélkedést.
Örülünk, hogy ma sokan együtt imádkozhattunk, találkozhattunk a többi gödöllői templom közösségeinek tagjaival! Szeretettel vártuk a testvéreket utána agapéra is.
2024. január 1-jén 14 órakor a közösségi ház alagsori termében tartottuk a másodszor megrendezett .
8 és 25 év közötti fiatalok nevezhettek be, 26-an vettek részt a korosztályonkénti megmérettetésben.
A győztesek vándorkupát, az első, második és harmadik helyezettek érmet vihettek haza. Gratulálunk mindenkinek!
Egy év múlva ugyanitt újra SZICSOP!
Karácsony üzenete
személyesen érint engem.
Jézus értem jött el,
engem néz,
nálam akar maradni.
A te házadban,
a te szívedben,
az életedben
szeretnék lenni,
mondja nekünk.
/Klaus Hemmerle/
Mindenkinek áldott, békés, boldog ünnepet kívánunk szeretettel!