Második alkalommal szerveztünk templomunkban keresztutat gyermekek számára. Az idei évben is sokan csatlakoztak Jézushoz, hogy Vele együtt járják végig a keresztút állomásait.
Minden évben a nagyböjtben elvégezzük templomunk és a közösségi ház nagytakarítását. Így történt ez ezen a szombaton is. Táblázatban jelentkezhettünk a különféle feladatokra. Reggel 8 órakor gyülekeztünk a templom bejáratánál, majd saját takarítóeszközeinkkel felszerelve elfoglaltuk az általunk kiválasztott helyünket. Hamarosan mindenfelől porszívók, fémlétrák és egyéb eszközök zúgását, csattogását lehetett hallani. Megtisztultak a templomban a falak, a fűtőtestek, a padok, az ajtók, az ablakok, a szentély, a babaszoba és a gyóntatószoba, és természetesen a karzat is. Rendbe tettük a közösségi termeket és mosdókat, folyosókat is. Öröm volt látni, hogy egész családok bukkantak fel kisebb-nagyobb gyerekeikkel, akik lelkesen vették ki részüket a feladatokból. Kedves fiatal házasok! Nagyon jó, hogy már kicsi kortól kezdve megtanítjátok gyermekeiteket a rend, a tisztaság szeretetére, és talán ezek után még inkább magukénak tekintik majd azt a helyet, mely saját kezük munkáját dicséri. A templom udvarán, kertjében is megtörtént a tavaszi nagytakarítás. A templom második otthonunk, ezért éreznünk kell, hogy mindannyian felelősek vagyunk, milyen környezetben töltjük el azt a heti jó néhány órát, amíg ott tartózkodunk. Minden résztvevőnek köszönjük a lelkes munkáját!
Három év szünet után a Szent Imre iskolában végre újra megrendezhettük a farsangi mulatságunkat, amelyen nagyon szép számmal vettünk részt: kicsik, nagyok, fiatalok, idősebbek egyaránt. Délután öt órakor kezdődtek a csoportok előadásai. Járhattunk reptéren Korda György népszerű slágerének ihletésére, szemtanúi lehettünk, milyen nehéz Pici atyának a farsangra összetoborozni a népet. Láthattuk az „Én elmentem a vásárba fél pénzzel” című gyerekdal modern feldolgozását. Betekinthettünk a kisgyermekes fiatal házas csoport online hittan oktatásába, és a házas csoport előadásában végigkísérhettük az élet állomásait, a párkereséstől egészen az idős korig. Utolsó programként bemutatkoztak a jelmezesek is.
A vidám műsorok után az emeleten vártak minket a tálcákkal megrakott asztalok, finom szendvicsek és házilag készített sütemények. A raktárból mindig újabb és újabb tálca került elő, az italos asztalnál is folyamatosan töltötték fel a kancsókat levendulás szörppel és egyéb innivalóval. Köszönjük a figyelmes kiszolgálást!
Egyházközségünkben olyan rengeteg a gyerek, és Istennek hála évről évre annyi a gyermekáldás, hogy már alig győzzük követni a sok rokoni kapcsolatot, az újonnan születettek neveit. Mindenfelé kúszó-mászó, futkosó, labdázó gyermekbe lehetett botlani.
Hét órakor húzták ki a nyertes tombolákat. A nyeremények közt szerepeltek sport- és írószerek is, amiket a gyerekek nagy örömmel vettek át. Az értékesebb nyeremények között voltak dúsan megrakott gyümölcs- és zöldség kosarak és mozi- illetve éttermi meghívók. Az est folytatásaként bekukucskálhattunk a tánchelyiségbe (amit sokáig a gyerekek bitoroltak), vagy gyertyafényes asztalok mellett elfogyaszthattunk egy illatos, aromás gyümölcsteát. A legnagyobb közösségi teremnek számító étkezőben késő estig társasjátékoztunk és beszélgettünk. Hálásan köszönjük Istennek, hogy összehívott bennünket, Pici atyának, a szervezőknek és a felkészült csoportoknak, hogy ilyen jókedvűen, jó hangulatban, sokat nevetve és örülve tölthettük el együtt ezt a napot! Külön ajándék volt, hogy a másnap délelőtti takarításra olyan sokan jöttek el: nekik köszönhetően extra gyorsan újra rend és tisztaság lett az iskolában. Már várjuk a jövő évi farsangot!
A keresztények egységének imahetére idén a napi szövegeket és az imahét mottóját (Iz 1,17: „Tanuljatok meg jót cselekedni, törekedjetek az igazságra”) az egyesült államokbeli minnesotai közösség írta. Sajátos témájuk a rasszizmus, amellyel azon a vidéken küzdenek, viszont ehhez hasonló ellentétekkel, előítéletekkel mindenhol találkozhatunk a világban, elég hazánkban csak a cigányságra vagy akár a felekezetek közti ellentétekre gondolnunk, de legszűkebb környezetünkben, egyházközségünkben, szomszédságunkban vagy saját családunkban is fellelhetjük ennek nyomait.
Ennek az imahétnek a megnyitó eseménye templomunkban egy református igehirdetéssel kezdődött – a szertartást a Filia zenekar kísérte zenei szolgálatával. Január elsejére Anyaszentegyházunk a békéért való imádságot hirdetett meg, de ez a jelen pillanatban mindennapi feladatunk. Ezzel összhangban egy gyönyörű dallal zárta az estét a Filia: „Hintsd a béke magvát szerteszét!” Utána a közösségi házban szeretetvendégségre vártuk az egybegyűlteket.
A hét minden estéjén betekintést nyerhettünk az evangélikus, a baptista és a görögkatolikus felekezet istentiszteletébe is, amelyek városunk különböző templomaiban zajlottak. Ezeken az estéken örömmel láttam, hogy mindenhova szép számban jöttek a keresztény hívek. Jó volt ott üdvözölni a felekezeteket képviselő tiszteleteseket, atyákat, lelkészeket is. Érdekes volt megfigyelni és összegyűjteni azokat az értékeket, amelyekkel mindannyian gazdagodhatunk, pl. a szép énekeket, a különleges egyéni imádságokat, könyörgéseket, a sokféle köszöntést, amikor a templomból távozva kezet fogtunk a különböző felekezetek képviselőivel. A prédikációkban az igehirdetők felhívták a figyelmet arra, hogy azt kell hangsúlyozni és kiemelni, ami összeköt minket. Egy fontos gondolatot emelnék ki a sok értékes prédikációból: ne áltassuk magunkat, hogy milyen jó keresztények vagyunk, mert összegyűltünk itt az ökumenikus imahéten, hanem figyeljünk az idők jeleire, és amikor kimegyünk a templomból, éljük az evangéliumot, mert ez a hét különben csak egy szép élmény marad!
: Simon Erika




































